A következő film, és az általa feldolgozott igaz történet, melyről úgy gondoltam, hogy megemlíteném, nem más, mint a 2016-os A fegyvertelen katona. Ugyan maga a film már négy éves, de én azt gondolom, hogy a téma, amit feldolgoz, vagyis a lelkiismeret kérdése, szerintem örök érvényű. Ugyanis ez a történet nem másról szól, mint Desmond Doss-ról, aki a második világháború ideje alatt lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadta a fegyverviselést, ugyanakkor mégis szeretett volna katonai szolgálatot vállalni. Végül, egy fegyvertelen katonából igazi hős lett...

A 2018-ban bemutatott Örök tél című alkotás egy olyan film, mely azoknak az eseményeknek állít emléket, melyről egészen idáig nem készült hasonló mű, sőt, sokáig még csak beszélni sem lehetett minderről. Ez az esemény pedig nem volt más, mint a Szovjetunió által elkövetett megrázó tett, vagyis, hogy - többek között - a magyar férfiakat és nőket (különösen ügyelve elsősorban a svábokra, cigányokra, egyéb nemzetiségekre) elhurcolták a Szovjetunió területére, különböző munkatáborokba, a GULAG-ra. Vagy, ahogy ők nevezték, "malenkij robotra" (egy kis munkára)...

Quentin Tarantino kilencedik filmje egy igazi kultusz-korszakot idéz meg előttünk. 1969-et írunk, Hollywoodban járunk.  A főbb szereplők közül néhányan ugyan kitalált karakterek, azonban van valaki, aki, és ami vele történt, az nagyon is valóságos volt. Egy olyan szörnyű tett, mely megrázta az egész világot, mely nemcsak néhány ember életét követelte, de egy egész korszak, a hippi-kultúra végét is jelentette. Ez pedig nem volt más, mint a Charles Manson hívei által elkövetett Tate-gyilkosság...

Úgy gondoltam, hogy az első igazi bejegyzés alkalmával stílusos leszek (legalábbis igyekszem). Így esett a választásom a 2018-as Az első ember című filmre.

A mű egyébként James R. Hansen ( Neil Armstrong egyetlen hivatalos életrajzírója) azonos című életrajzán alapszik, így a film előterében is elsősorban Neil Armstrong életét láthatjuk, legalábbis annak egy kiragadott részét. Szóval ez van elől, na de mi van a háttérben?

Új év(sőt, új évtized!), és én ennek alkalmából gondoltam arra, hogy nekivágok megvalósítani egy régebb óta körvonalazódó tervemet... De aztán csúsztak a dolgok (vizsgaidőszak, utána meg az ezt követő poszttraumás stressz szindróma kiheverése miatt). Így lett az a felállás, hogy a tervezettnél sokkal később álltam neki ennek a dolognak. Így már annyira nem is üt az új év-új lehetőségek sztori...