A 2019-es Hotel Mumbai című film a 2008-as Mumbai terrorcselekményeket dolgozza fel. 10 ember ugyanis azzal a céllal érkezett a városba, hogy több helyszínen merényletet kövessenek el, és minél több áldozatot szedjenek. Célpontjaik között volt többek között étterem, kórház, rendőrkapitányság, egy zsidó szervezet, két szálloda. Egyik utolsó célpontjuk volt a két szálloda közül Taj Hotel luxusszálloda, ahol a film is játszódik. A terrorcselekmény négy napig tartott, november 26-a és 29-e között.
Itt a legelején röviden szeretném azt megjegyezni, hogy az eseménnyel kapcsolatos legtöbb kép megérne egy tizennyolcas karikát, de legalábbis felkavaró látvány, így vannak képek, melyeket a filmből vettem ki helyettesítés gyanánt.
Mielőtt rátérnék magára az eseménysorozatra, nem árt kicsit beszélni magáról a jelenségről, vagyis a terrorizmusról. Magát a kifejezést valószínűleg mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a filmekből, könyvekből, de aki kicsit is követi a híreket, az az elmúlt pár évben egyre többször és többször találkozott szembe ezzel a szóval. Viszont, ha valakit csak úgy, hirtelen megkérdeznénk a jelentéséről, akkor sokkal nehezebb helyzetben lenne az illető, ugyanis egy konkrét, általános érvényű definíció megfogalmazása igen nehéz ezzel kapcsolatban. Vajon le lehet szűkíteni ezeket a cselekményeket a vallási indíttatásra, ami a legtöbbünknek egyből eszébe jut erről a szóról - annak ellenére, hogy az iszlamista terrorcselekmények csak bújnak a dzsihád kifejezés mögé, ugyanis az iszlám eredeti tanításai távol állnak effajta, szinte mindenkire kiterjedő erőszaktól? Vagy vannak másfajta indíttatásúak is?
Egyes kutatások szerint a terrorizmus legtöbbször emlegetett elemei között fellelhetőek többek között az erőszak, a félelemkeltés, fenyegetés, politikai-ideológiai háttér, szándékosság, stb. Ezek alapján fel lehet állítani fogalommagyarázatot, mely így hangzik:
A terrorizmus a szakirodalomban általában elfogadott körülírások alapján erőszak módszeres alkalmazása abból a célból, hogy félelemkeltés segítségével társadalmi-politikai célokat valósítsanak meg. - Biztonságpolitikai szemle
Természetesen a támadásokkal együtt megjelentek az országok részéről a terrorizmus elleni küzdelmek. Ezek alatt érthetjük a különböző szervek felállítását és/vagy fejlesztését (például a TEK, vagy éppen az egyes országok titkosszolgálatai), vagy éppen a különböző szabályok szigorítását (határvédelem, EU-s szabályok, stb.), melyek több-kevesebb sikerrel veszik fel a versenyt a támadásokkal, illetve azok esetleges megelőzésével.
Talán a legismertebb terrorista támadás, a World Trade Center ellen (2001/9/11).
Ezt az általános áttekintést követően térhetünk rá magára a Mumbai terrortámadásokra. Ugyanis a film csak az egyik helyszínre koncentrál, azonban, mint ahogy azt az elején is említettem, a támadássorozat több helyszínen is végbement. És hát gondolhatjuk, hogy Indiában milyen zsúfoltság lehet egy vasútállomáson (ennek következménye, hogy a vasútállomást ért támadás során majdnem kétszer annyian vesztették életüket, mint a Taj Hotelben)... A filmben mégis a hotel kapta a főszerepet, nem is véletlenül, ugyanis az itt történt vérengzés az, ami miatt az egész több napig is eltartott, és nem mellesleg itt vesztették életüket külföldiek is.
A szakértők szerint a mumbai támadás egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy a támadók szinte minden olyan technikát alkalmaztak, melyek a terroristákra jellemző: pokolgépeket robbantottak, lövöldöztek a tömegben, túszokat ejtettek és gránátokat dobáltak. Ezek, és a tény, hogy a támadók több napig kitartottak, azt jelenthette, hogy az egészet jó előre eltervezték, begyakorolták, vagyis jól képzett emberek voltak, akik végrehajtották ezeket a tetteket. Ezt aztán az indiai kommandósok parancsnoka is alátámasztotta a hotelben tapasztaltak alapján. Nem véletlen tehát, hogy a szállodát szabadították fel utoljára.
A nagy kérdés azonban az volt, hogy kinek állhatott érdekében ez a cselekmény, illetve, hogy a támadókat hol képezhették ki. Végül legtöbben a pakisztáni Laskar-i-Taiba nevű terrorszervezetet tették felelőssé. Végül ez be is bizonyosodott, mivel az egyetlen elfogott merénylő a kihallgatása során azt vallotta, hogy a felkészítésük ezen szervezet táboraiban zajlott, ahol többek között megtanulták a fegyverhasználat, robbantás, partraszállás tudományát is. A terroristák célja pedig a Taj Hotel felrobbantása volt, erre utalt, hogy a kommandósok a támadóknál több nagy hatóerejű robbanóanyagot is találtak.
A tíz támadó először egy halászhajót rabolt el, melynek legénységét megölték. Majd, miután kellően közel kerültek Mumbai partjaihoz, egy gumicsónakba szálltak át felszerelésükkel együtt. A kihallgatott támadó azt is vallotta, hogy közülük kilencen már jártak a városban, hogy felmérjék a terepet.
Jelenet a filmből
A támadók közül végül kilenccel végeztek, egyet pedig elfogtak. Az értelmi szerző kiléte azonban sokáig ismeretlen volt. 2009-ben egy Zakiur-Rehman Lakhvi nevű embert tartóztattak le, aki a Laskar-i-Taiba egyik vezetője volt, és megvádolták a mumbai támadások kitervelésével. Azonban 2015-ben, miután a pakisztáni bíróság nem talált bizonyítékot a vádra, Zakiur-Rehman Lakhvi óvadék fejében elhagyhatta a börtönt. Ez érthetően nagy felháborodást keltett az indiai emberek között. 2019-ben Háfiz Szaidot fogták el, aki az említett terroristaszervezet egyik alapítója volt.
Az igazság azonban az, hogy Mumbai-ban több támadás is történt még 2008 előtt, így több terroristavezért is kapcsolatba lehet hozni a várossal, csak éppen különböző támadások miatt. Így eldönteni, hogy ki is állhatott a 2008-as támadások mögött, igencsak nehéz feladat.
A támadások során körülbelül 166 ember halhatott meg, közülük nagyjából 20-22 áldozat volt külföldi. Az indiai biztonsági erők a két szállodából és a zsidó központból összesen nagyjából 600 embert szabadítottak ki. Az eseményekről többek között Vilmos herceg és Katalin hercegnő is megemlékezett indiai látogatásuk során (többek között azért is, mert a hotelben megszállt Vilmos édesanyja, a tragikus körülmények között elhunyt Diana hercegnő is).
A filmről:
